Családállítás és az örökölt sors

Az örökölt sors, vagy ahogy néha említik, az örökölt trauma, olyan hatásokat jelenthet a párkapcsolatra a jelenben, amelyek a múltban történt családi eseményekből, kirekesztésekből vagy bántalmazásokból erednek. Ezek az örökölt tapasztalatok lehetnek személyes traumák vagy akár generációkon átívelő szenvedések, amelyek befolyásolhatják az egyén és a párkapcsolata életét. ​

Néhány nehézség, amelyekkel szembesülhetnek azok, akiknek a családi múltjában megjelenik a kirekesztettség vagy bántalmazás:

• Bizalmatlanság és intimitás nehézségei: Ha valaki múltban megtapasztalt bántalmazás vagy kirekesztés miatt nem érezte magát biztonságban, az intimitás megteremtése és a másik emberben való bizalom kialakítása a párkapcsolatban kihívást jelenthet. Az örökölt trauma miatt egy későbbi leszármazott óvatosabb lehet, és nehezebben nyílik meg mások előtt.
• Én-érték és önbecsülés problémák: Ha valaki a családban vagy a múltban kirekesztve vagy bántalmazva érezte magát, az negatív hatással lehet az önbecsülésére és énképére. Az ilyen traumák lehetnek olyan mélyen gyökerezőek, hogy az egyén úgy érezheti, nem érdemel szeretetet vagy tiszteletet, és ez az önértékelési problémákhoz vezethet a párkapcsolatban, amit egy később született vihet tovább.
• Kommunikációs nehézségek: Az örökölt trauma gyakran vezethet ahhoz, hogy az egyén nehezen fejezi ki az érzelmeit és igényeit a párkapcsolatban. Kommunikációs nehézségek merülhetnek fel, amikor az egyik fél visszahúzódik vagy nehezen fejezi ki magát a múltbeli traumák miatt.
• Ismétlődő minták: Az örökölt sors hatására egyén hajlamos lehet olyan mintákat ismételni a párkapcsolatában, amelyeket korábban a családjában látott vagy tapasztalt. Például, ha egy családtagot kirekesztettek vagy bántalmaztak, az egyén hasonlóan kapcsolódhat a párjához, ami további feszültséget okozhat a kapcsolatban.
• ​Függőség vagy kényszerűség: Az örökölt trauma miatt az egyén függőségbe eshet vagy kényszeresen próbálhatja meg megoldani a múltbeli sebeket a párkapcsolatban, lehet, hogy túlzottan ragaszkodik a partnerhez, vagy vágyakozik egy olyan kapcsolatra, amely képes gyógyítani a múltbeli sebeket.

Fontos megérteni, hogy az örökölt trauma hatása nem feltétlenül jelent végleges megoldhatatlan problémákat a párkapcsolatban. A családállítás segíthet a felfedezésben a  megértésben és, hogy elindítsuk önmagunkat egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb énkép újraformálásban.

A Hellinger féle családállítás, vagy más néven családrendszer felállítás, egy terápiás módszer, amit Bert Hellinger német pszichoterapeuta és filozófus fejlesztett ki. Ez a módszer arra törekszik, hogy feltárja és megoldja a családi rendszerben rejlő mélyen gyökerező problémákat és konfliktusokat. A családállítás elmélete szerint az egyén életét erősen befolyásolhatják a családi minták és az örökölt sorsok, amelyeket szüleiktől és őseiktől örököl.

A családi minták és örökölt sorsok hatásai felnőtt korban:

• Családi minták: A családi minták olyan értékek, hiedelmek, szokások és viselkedésmódok, amelyeket az egyén a családjából sajátít el. Ezek a minták általában öntudatlanul működnek, és befolyásolják a személy kapcsolatait, döntéseit és életmódját. Például, ha egy személy felnőttként problémákkal küzd a párkapcsolatában, ennek hátterében lehetnek olyan családi minták, amelyekben konfliktusok voltak a szülők között.
• Örökölt sorsok: Hellinger azt állítja, hogy az egyén a családjában, az ősei életében történt tragédiák, traumák vagy nem megoldott problémák következményeit is hordozhatja magában. Az ősei által átélt fájdalom, veszteség vagy bűntudat olyan módon hatással lehetnek az egyénre, hogy azok befolyásolják életét, viselkedését és érzéseit anélkül, hogy ezek tudatosak lennének.
• ​Lojalitás és kirekesztés: A családi rendszerben gyakran jelen van egyfajta csoportos identitás és összetartozás érzése. Az egyén hajlamos lehet lojális maradni családtagjaihoz és vállalni az ő problémáikat, még akkor is, ha ezek nem az ő személyes problémái. Emellett az is előfordulhat, hogy valakit kiközösítenek a családból, és ez a kirekesztett személynek egész életében hatással lehet az önértékelésére és kapcsolataira.​

A családállítás során egy csoport vagy egyéni keretben a résztvevők reprezentatív személyeket (pl. álló figurákat) helyeznek el a terapeuta iránymutatásával, akik a családtagokat szimbolizálják. Ez segít megérteni a családi dinamikákat, feltárni rejtett konfliktusokat és azok forrásait. A csoportvezető célja az egyensúly és a harmónia helyreállítása a családi rendszerben, valamint az elfojtott vagy rosszul kezelt érzelmek felszabadítása és feldolgozása.

Rigó Mona családállító írása